„Engem mindig a források vezetnek!”

admin : 2019. 05. 15. - 12:21

Prof. Dr. Pálffy Géza történész, Szent-Korona kutató volt könyvtárunk vendége 2019. május 13-án a Könyvtári beszélgetések programsorozat keretein belül. Erre a beszélgetésre az apropót az Emlékhelyek Napja 2019 ünnepségsorozat adta, melynek ünnepélyes megnyitójára ebben az évben az esztergomi várban, a Lovagteremben került sor, mondta az intézmény igazgatója, Várady Eszter. Bánhidy Vajk beszélgetőpartnereként Pálffy Géza professzor úr több új kutatási eredményt is bemutatott a megjelent érdeklődőknek a Szent-Korona 16-17. századbeli életéről, történetéről.

Pálffy Géza Veszprémben, a királynék városában született, s nevelkedett, reál beállítottságú családban nőtt fel, s matematika tagozatos gimnáziumban végzett, ezért is hangzott el a kérdés, hogyan terelődött élete, pályafutása a bölcsészettudományok, a történelem felé?

A kutató már gyermekként nagy érdeklődéssel fordult a történelmi regények felé. Kedvenc helye a városi könyvtár volt, ahol sok időt töltött történelmi témájú gyermekkönyvek olvasásával. A 16-17. századi magyar történelem iránti rajongását Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye indította el. Veszprém történelmi és kulturális jelentősége, a város hagyományai, ifjúkorának kiváló tanárai, mesterei és a történelmi regények meghatározták érdeklődési körét.

Pálffy Géza az ELTE történelem-orosz, majd török, és levéltár szakán tanult s szerzett diplomát. 1994-től a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Történettudományi Intézetében (TTI) dolgozik tudományos tanácsadóként. 2012-től ellátja az MTA BTK TTI Szent Korona Kutatócsoport vezetését.

Hivatásában, kutató munkájában a legfontosabb szerepet az eredeti források játsszák. Azok a levéltári kordokumentumok, amelyek eredetiben vagy másolatban fennmaradtak a 16-17. századból. Könyveihez az ötleteket sohasem a vágyai adják, hanem a „zsákmányai”, azok a források, melyekre kutatásai során rábukkan. Egyik ilyen felfedezése 2004-ben Münchenben került elő: I. Ferdinánd székesfehérvári koronázásának lakomaülésrendje, amely témának kutatása közben döbbent rá, hogy  a történetírásnak e szegmense, a koronázási lakomák történetének témaköre még feltáratlan. Már akkor nagy érdeklődéssel fordult a koronázások története, témája felé.

2010-ben a MTA egy pályázatot írt ki, Lendület címmel, melynek célja az volt, hogy a külföldön dolgozó, a történettudományban tevékenykedő kutatókat haza hívja, hogy itt Magyarországon végezzenek kutatásokat. E pályázatra hívott össze Dr. Pálffy Géza egy csapatot, mely történészekből, művészettörténészekből, numizmatikusokból, levéltárosból áll. 2012 és 2018 közt a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport szisztematikus munkával, eredeti források elemzésével tárta fel a Szent Korona és a magyar uralkodókoronázások 1526 és 1916 közti közel négy évszázados történetét. Eredményeiket több nyelven publikálták kiadványaikban. Eladássorozatot tartanak Európa s világszerte, filmet is jelentettek meg a témában, külföldi kutatókkal állnak kapcsolatban, mert nemcsak hazai, de külföldi levéltárakból, múzeumokból is gyűjtik a koronázási jelvények, és szertartások eddig ismeretlen forrásait, emlékeit.

Többször felmerült a kérdés: vajon miért ferde a kereszt a Szent Korona tetején? Dr Pálffy Géza erre is válaszolt: kutatásaik, forráselemzéseik során kiderült, hogy 1638-ban III. Ferdinánd feleségének koronázása idején, amikor a koronaládából a ceremóniához elő kívánták venni a Szent Koronát (ti. A Szent Koronával a királyné jobb vállát érinteni szokás a ceremónián), kiderült, hogy rossz kulcsot hoztak el Bécsből, ahol a koronaláda kulcsát őrizték, ezért, mivel a szertartás már igen közel volt, fel kellett törni a koronaládát. A láda durva, barbár feltörése közben ferdült el a kereszt.

A kutatócsoport azért dolgozik, elemez és publikál, hogy mi, magyarok megismerjük, s más nemzetekhez is eljuttassuk nemzeti kincsünk, a Szent Korona kutatásának új eredményeit.

Eddigi felfedezéseikről honlapjukon olvashatnak az érdeklődők.

A rendezvényen készült fotókat a Galériában tekinthetik meg.

Kuglerné Szuroviák Szilvia