Földi László titkosszolgálati szakértővel beszélgettünk a könyvtárban

admin : 2018. 05. 30. - 19:20

A Könyvtári beszélgetések május 28-i vendége Földi László egykori ezredes, a Belügyminisztérium III/I-es csoportfőnökségének hírszerző tisztje, majd az Információs Hivatal műveleti igazgatója volt. 2016-ban jelent meg könyve Migráció: gondolatok Európa védelméről címmel. Olvasóinkat láthatóan érdekelte jövőképünk alakulása, mert ismét megtöltötte a könyvtárat a színes összetételű hallgatóság. Sok diák is helyet foglalt köztük, s őket Földi László, mint a „jövő letéteményeseit” többször megszólította.

A nemzetbiztonsági szolgálatok – mint minden demokratikus jogállamban – Magyarországon is kiemelt szerepet töltenek be az ország és az állampolgárok biztonságának garantálásában. Az egykori „keleti blokk" tagjaként Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége különösen kényes kérdés. A szolgálatok kapcsán sokakban máig az egykori belső elhárítás, az úgynevezett III/III képe jelenik meg. Földi László a hírszerzésnél szolgált, ami nem egyenlő az elhárítással.

A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége alapvetően arra irányul, hogy információkkal lássák el a politikai – vagy katonai – döntéshozókat. Ennek megfelelően beszélhetünk polgári, valamint katonai nemzetbiztonsági szolgálatokról. Egyes országokban – így Magyarországon is – külön léteznek katonai és polgári hírszerzéssel, valamint elhárítással foglalkozó szolgálatok. Tevékenységük jellege, az információ megszerzésének „körforgása" azonban nagyrészt mindenhol azonos: a tervezést, feladatok meghatározását követi a szükséges információk beszerzése, majd pedig azok feldolgozása, elemzése/értékelése történik meg. Ezáltal a döntéshozó kezébe már a megszerzett információkat logikailag-tartalmilag összegző, következtetéseket is tartalmazó összefoglalás kerül.

Földi László több éve tart előadásokat az európai migrációról. Európa háborús helyzetben van, állítja, egyfelől mert háborút kezdeményezett, hiszen a NATO indított harci cselekményeket például Irakban, másfelől mert jól beazonosítható érdekszférák ütközőzónájaként egy negyedik generációs vagy hibrid hadviselés terepévé vált. Háborús helyzetben vannak olyan kategóriák – idetartoznak például a kémek, illetve a szabotőrök –, akik nem élveznek jogi védelmet, mert a hátországot támadják, és tevékenységükkel veszélyeztetik a civil lakosság biztonságát, hosszú távon magát a demokratikus működést.

Sok embert, akiket a jó szándék vezérel az úgynevezett NGO-khoz – nem kormányzati, civil szervezetekhez, akár a zöldmozgalomhoz, akár az emberi jogok védelmezőihez –, átvernek azok a másodszándékkal rendelkező politikai, gazdasági érdekcsoportok, amelyek ezeket a hálózatokat – anélkül, hogy bárhol is szerepelne tényleges mivoltuk – létrehozzák. A civil szervezetek nemes célokkal takarják el valódi szándékaikat, tehát gyakorlatilag fedett, titkosszolgálati jellegű tevékenységet folytatnak.

Sok átfogó mai problémáról és a jövőnkről is szó esett. Földi László végül Einsteint idézte: „Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztos, hogy botokkal és kövekkel. Ezért igen nagy a fiatal korosztályok felelőssége, nézett ismét az előadó a hátul ülő, komolyan figyelő diákokra.

A beszélgetést hamarosan visszanézhetik a honlapunkon Médiatárban, a rendezvényen készült fotókat pedig a Galériában.

 

Hámosné Szőke Anna