Száraz Miklós György regényíró az esztergomi könyvtárban

2017. december 11-én Száraz Miklós György József Attila díjas író volt a Helischer József Városi Könyvtár vendége. 1958. május 19-én született Budapesten. Édesanyja: dr. Marek Márta. Édesapja: Száraz György Kossuth-díjas író. Az egyetemet az ELTE Bölcsészkarán, történelem és levéltár szakon végezte, belekóstolt a régészetbe is, 1984-ben végzett.

1984-től 1987-ig a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott, majd két évre elszegődött a Hírlapkiadó Vállalathoz üzemilapos újságírónak, különböző gyári és gyógyszergyári újságokhoz került, Kőbányán, Zuglóban, Albertfalván dolgozott. 1989-től 1991-ig a Juhász Ferenc szerkesztette Új Írás tanulmány rovatának vezetője volt. A folyóirat 1991 decemberi megszűnte után a Pannon Könyvkiadóhoz került szerkesztőnek, majd irodalmi vezetőnek.

39 éves korában kezdett el regényt írni, elmondása szerint azért, mert későn érő típus. Különböző álneveken korábban is megjelentek írásai, saját néven 1991-től ír és publikál rendszeresen. Dolgozott és dolgozik nagy könyvkiadóknak, egy seregnyi napilapnak és folyóiratnak. (Kulturális főszerkesztő-helyettese volt a 2009 decemberétől 2010 szeptemberéig létezett Nagyítás című hetilapnak.) Tagja a Magyar Írószövetségnek, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar PEN Clubnak, a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesületnek.

Egy időben a fotózás és a filmezés foglalkoztatta, fényképezett és forgatott egyebek közt Erdély és a Felvidék tájain, Andalúziában, Katalóniában, Tibetben, Marokkóban.

A beszélgetés során kiderült, hogy nagy mesélő, főleg a tágabb családdal és élettörténetükkel ismerkedhettünk meg, megemlítette továbbá, hogy gyermekkorában Trianon lázban égett, gyűjteménye volt a Trianonnal kapcsolatos relikviákból. A Lovak a ködben című könyvében kiírta magából a fájdalmát. Feleségén keresztül szerette meg Spanyolországot, az Andalúziai kutyák című könyvben erről ír.

Könyvei: Emléklapok a régi Magyarországról (album, Tóth Zoltánnal, 1991), Az Ezüst Macska (regény, 1997), Lovak a ködben (regény, 2001), Menyasszonyfátyol (kisregény, 2001), Magyarország csodái (esszéalbum, 2002), Ó, Santo Domingo! (regény-esszé, 2003), Írd fel házad kapujára… (képes judaisztika, 2004), Erdély csodái (album, Tóth Zoltánnal, 2004), Fájó Trianon (képes kultúrtörténet, Tóth Zoltánnal, 2005), A bujaság története (képes kultúrhistória, Tóth Zoltánnal, 2006), Fiesta. Spanyolok és ünnepeik (képes kultúrtörténet, Gajdos Zsuzsannával, 2007), Cigányok: Európa indiánjai (esszéalbum, 2007), A történelmi Magyarország (Mészáros Lászlóval, 2007), Mesés Magyarország (esszéalbum, 2011), Andalúziai kutyák (tárcanovellák, 2012), Elpatkolsz, szívem, mint a pinty (novellák, 2014), Apám darabokban (regény, 2016), Az álomvadász; Scolar, Bp., 2017

Számos díj mellett 2015-ben ő lett az év írója és Arany Medál-díjat kapott internetes szavazás eredményeként. Írói pályája töretlenül ível felfelé és életműve minden bizonnyal további díjakkal fog gazdagodni.

Rendkívül szerény, szerethető embert ismerhettünk meg személyében. Végezetül a jövő évi Könyvhétre megjelenő könyvéről is beszélt. Osztozkodók lesz a címe és egy bűnügyi történet lesz az alapja. Kíváncsian várjuk.

Hámosné Szőke Anna