Hatvankét költő versei szerepelnek a könyvhétre megjelent idei Szép versek antológiában, amelyre a szabadvers és a tematikai sokszínűség jellemző – mondta Péczely Dóra, a kötet szerkesztője.
A szerkesztő idén olyan lapokat szemlézett, mint a 2000, Alföld, Apokrif, Bárka, Élet és Irodalom, Eső, Ex Symposion, Forrás, Holmi, Jelenkor, Kalligram, Kortárs, Korunk, kulter.hu, Látó, Mozgó Világ, Műút, Pannonhalmi Szemle, Prae, Székelyföld, Tiszatáj vagy az Új Forrás.
A Magvető kiadásában megjelent kötet különlegessége, hogy olvashatók benne a 2000-ben elhunyt Petri György nemrég előkerült költeményei is, amelyek a Holmi irodalmi folyóiratban jelentek meg először. „Azokat a verseket válogattam ki közülük, amelyek legjobban mutatják Petri költészetének sokszínűségét. Kedvencem a Levél Berlinből Bence Györgynek című verslevél, ami rímes és nagyon vicces” – fogalmazott a szerkesztő. A kötetbe számos olyan költő is bekerült, aki most publikál először a Péczely által gondozott antológiában, mint Áfra János, Halmai Tamás, Gucsa Magdolna, Kőrizs Imre, Vécsei Rita Andrea, Tompa Gábor, Szőcs Petra vagy Szili József.
Arra a kérdésre, hogy mennyiben határozta meg az elmúlt időszak verstermését a politikai-közéleti költészetről lezajlott vita, Péczely Dóra azt felelte: noha kétségkívül az egyik legérdekesebb jelenség volt a Kemény István Búcsúlevél című verse által kiváltott vita az Élet és Irodalom hasábjain, a Szép versek szövegeire ez a közéletiség kevésbé jellemző. „Amikor egy vers hirtelen központi szerepet kezd el betölteni a irodalmi gondolkodásban, akkor egyértelmű, hogy bele kell kerülnie a Szép versekbe. Éppúgy mint a rá reflektáló alkotásnak, gondolok itt Térey János Magyar közöny című versére vagy Szálinger Balázs és Erdős Virág közéleti verseire” – jegyezte meg a szerkesztő, aki szerint nagyon ritka, hogy egy versnek ekkora hatása legyen, a politikai költészet megjelenését pedig „korlenyomatnak” nevezte.
A szerzők idén is ábécésorrendben szerepelnek, amit most az is indokolt, hogy tematikailag nagyon sokfélék a Szép versek szövegei. „Sok generáció szerepel a kötetben, erősen elkülönülnek a különféle költői hangok, még azoké is, akik pár éve még költészetileg nagyon közel álltak egymáshoz” – mutatott rá Péczely Dóra.
A figyelmes olvasónak feltűnhet, hogy egy téma szinte hiányzik a kötetből, mégpedig a szerelem – árulta el a szerkesztő megjegyezve, hogy maga is meglepődött ezen. Legtöbben szabadverssel szerepelnek. „A szövegek alapján nem lehet mindig megmondani, hogy az egyes költők melyik korosztályhoz tartoznak, például Kukorelly Endre vagy Háy János versei formailag épp olyan szabadok, mint a fiatal költők versei” – mutatott rá a szerkesztő.
Péczely Dóra felhívta a figyelmet Juhász Ferenc költeményére, amelyeket a 84 éves költő a rá jellemző hosszú verssorokban, szép mondatritmusban írt. A legfiatalabb költő a kötetben Kemény Lili – Kemény István lánya –, aki még nem töltötte be huszadik életévét – tette hozzá.
forrás: MTI