Akik fiatal koruktól egészen idős korukig az átlagosnál több időt töltenek olvasással és írással, 32 százalékkal lassabban veszíthetik el emlékezőtehetségüket. Ez a folyamat 27 éves korban már beindul, tehát olvasni kell, olvasni, olvasni!
Ma már mindenki tudja, hogy a rendszeres testmozgásnak köszönhetően egyes időskori betegségek elkerülhetőek, de legalábbis nagy arányban csökkenthető a valószínűségük. Ha máshonnan nem, hát Gálvölgyitől megtanulhattuk, hogy van egy módszer a szervezetünk leromlása elleni harcban: gyúrunk, vazze! De vajon az emberi agy is úgy működik, mint a test? Van olyan metódus, amellyel az agyunkat is fitten tudjuk tartani? A szakértők azt állítják, hogy léteznek olyan technikák, amellyel öregkorban is meg lehet őrizni az emberi agy éberségét. Egyike ezeknek a módszereknek az olvasás. Kutatások azt bizonyítják, hogy az olvasás, az írás vagy hasonló tevékenységeklassítják az életkorral járó kognitív hanyatlást.
A kutatók hat éven át összesen 294 emberrel végeztek különböző teszteket. A kísérletben résztvevők több olyan kérdőívet is kitöltöttek, amely olvasási- és írási szokásaikat valamint ezek változásait térképezte fel a gyerekkoruktól kezdődően felnőtt- és öregkorukig. A kísérletben résztvevők halálát követően (átlagosan 89 éves korukban hunytak el) a kutatók megvizsgálták az elhunytak agyát, meszesedéseket, sebeket, ideggócokat, a demencia fizikai nyomait keresve. Különböző agyi elváltozások ugyanis gyakran megfigyelhetőek időskorban, és ezek memóriazavarokat okoznak. Az Alzheimer-kórban szenvedőknél ezek különösen elszaporodnak, gondolkodási- és memóriazavarokat okoznak, és súlyos mértékben megzavarják a beteg mindennapjait.
A kutatók a boncolási jegyzőkönyvek és a kérdőívek vizsgálata után arra a következtetésre jutottak, hogy a kognitív hanyatlás elleni harcban bármilyen írással vagy olvasással kapcsolatos tevékenység jobb a semmittevésnél. Ha valakiöregkoráig könyvmoly marad, 32 százalékkal csökkentheti a memóriazavarok esélyét ahhoz képest, aki csak átlagos agytornát végez. Azok az emberek, akik életük során ritkán írtak vagy olvastak, idős korukban nehezen boldogultak, és 48 százalékkal gyorsabban veszítették el az emlékezőtehetségüket, mint azok, akik egy átlagosnak nevezhető időt szántak ilyen tevékenységekre. A tanulmány szerzője, Robert S. Wilson, a Chicagói Rush Egyetem Orvosi Centrumának neuropszichológusa hangsúlyozta: az eredmények azt mutatják, hogy nem szabad alábecsülni az olyan mindennapi tevékenységeket, mint az írás vagy az olvasás, legyen szó bárkiről, rólunk, a gyerekeinkről, a szüleinkről vagy akár a nagyszüleinkről.