2012-ben, mikor a Gergő és az álomfogók című regény épp 10 éves lett, örömmel jelenthetjük, hogy Európa legészakibb magyar színháza, a kassai Thália Színház március 15-én új magyar gyerekmusicalt mutat be Gergő és az álomfogó címmel!!
2002 rendkívüli év volt, ha a megfelelő szemszögből nézzük. 2002-ben ugyanis megjelent egy könyv, egy ifjúsági regény, amelynek születését különös jelenségek övezték. Kezdjük azzal, hogy épp akkoriban a világ, és így Magyarország könyvszerető gyerekei a legteljesebb Harry Potter-lázban égtek. Magam például egy színdarabot megnézni tértem be akkoriban az egyik fővárosi színházba, és a kezdésre várva hökkenten láttam, hogy egy tízéves-forma kisfiú, akit a szülei bizonyára gyerekcsősz-ínség okán voltak kénytelenek magukkal hozni (a darab nem gyerekeknek szólt), a ruhatár előtt kígyózó sorban toporogva vaskos könyvet OLVASOTT! Akkoriban közterületen olvasó gyereket látni csodaszámba ment! A mi gyerekkori kedvenceink (a Pál utcai fiúktól a Winnetou-ig) a 21. század kölykeinek mind unalmasak, lassúak, érdektelenek, hisz nem az őket körülvevő és bennük rejlő világról szólnak.
Elérkezett tehát 2002 ősze, mikor is a Magyar Könyvklub gondozásában egy igencsak vaskos ifjúsági regény jelent meg. A címe: Gergő és az álomfogók. A szerzője, bár addigra már túl volt 10 megjelent köteten (a legtöbbet – kényszerűségből – álnéven jegyezte), szinte teljességgel ismeretlen volt a szakma, az olvasók és főleg a gyerekek, körében. A neve Böszörményi Gyula, 38 éves férfi, aki akkor épp az erdőkertesi Idősek Otthonában élt (szép magyar groteszk), mivel dupla karmikus terhet cipelve nem csupán író, de még mozgásfogyatékos is volt.
A könyv 5000 példányban jelent meg. Révai Gábor, a kiadó igazgatója akkor azt mondta, ha ennek negyedét a következő egy évben sikerül eladniuk, akkor legalább a nyomdaköltség megtérül.
A könyv egy hétfői napon került ki a boltokba, és csütörtökre már egyetlen példány sem volt belőle.
A Gergő és az álomfogók körül bábáskodók – Fábián Noémi grafikus, aki varázslatos érzékkel alkotta meg a szöveghez illő, egyedi képi világot, Szabados Tamás, aki kisimította, eligazgatta a kézirat egyenetlenségeit, Moldova Júlia, aki a kiadás gyakorlati szervezését intézte, valamint Müller Péter Sziámi, akinek a regény tulajdonképpen a létét köszönheti, de erről még lesz szó – azóta is rendre felteszik maguknak és egymásnak is a kérdést: „Vajon mi történhetett akkor? Mit tettünk, mondtunk vagy épp mulasztottunk el, amit más könyveknél nem? Mi okozta, hogy a „Gergő” ilyen érthetetlen vonzást gyakorolt a jövendőbeli olvasóira, akik akkor még sem a szerző nevét, sem a történetet nem ismerhették?”
Végleges válasz persze azóta sincs, hisz itt mást orrontani, mint „csodát”, „varázslatot”, égiektől származó „áldást”, nemigen lehet.
A Gergő és az álomfogók című ifjúsági (és NEM mese-!) regény a következő évben 38.000 példányban fogyott el, köszönhetően a Könyvmolyképző Kiadónak, mely átvette Böszörményi műveinek gondozását, és így a sámánfi sikere az eltelt 10 év alatt töretlen maradt. Ma már mindenki ismeri a szerző nevét, s nemcsak Magyarországon, de külföldön is, hisz a könyv 2007-ben a Schenk Verlag gondozásában és Draskóczy Piroska fordításában németül is megjelent.
Annak idején Müller Péter Sziámi volt az, aki rávette az (akkor még) szociális otthonban élő barátját arra, hogy kezdjen el gyerekeknek írni, s ő győzte meg a Magyar Könyvklubot is arról, hogy érdemes megkockáztatniuk az „ismeretlen” szerző művének kiadását.
S aztán eltelt 10 év...
Böszörményi Gyula azóta közismert ifjúsági szerző, aki kiköltözött a szociális otthonból, megnősült, József Attila- és IBBY-díjat kapott (utóbbi az Év Gyermekkönyve-díj a Nemzetközi Gyermekkönyvkiadók Tanácsának [Zürich] döntése alapján), és számos új regényt hozott össze, melyek megjelenése mindig különleges esemény azoknak, akik valóban értik és érzik, mennyire fontos, hogy az ember már gyerekkorában megszeresse a könyveket.
És úgy tűnik, hogy a csoda, áldás, szerencse, szeretet, vagy mi, ami azóta is töretlenül kíséri e regényt, még mindig nem vesztett az erejéből.
2011-ben a szerzőt azzal a kéréssel kereste meg a kassaiThália Színház igazgatója, Czajlik József és fiatal színész-rendezője,Gál Tamás, hogy – amennyiben ő is szeretné – segítsen színpadra vinni Gergő, a 21. századi magyar sámánfi történetét. A következő hónapokban fergeteges munka vette kezdetét, melynek különös energiákkal telt, szikrázó légkörét sajnos csak azok érzékelhették, akik jelen voltak (ám a végeredmény épp ilyen bűvös energiával teli, ezért bizonyára a nézőknek is jut majd belőle). A darabot kezdettől fogva zenével, musicalként álmodták meg az alkotók, így 2011 nyarán a kassai magyar színház három famulusa (mint a könyvben szereplő három csibész kobold) beköltözött Böszörményiék 160 éves parasztházába, Tiszakécskére, és kezdetét vette az „agyvihar”. Gál Tamás rendező,Lakatos Róbert, a sziporkázóan tehetséges zeneszerző és Forgács Miklós dramaturg napokon át boncolta, tépte, rágta, gyúrta és gyömöszölte Gergő történetét, hogy az végül felférjen a színpadra, s ráadásul a varázsából se veszítsen semmit. Miközben Böszörményi és Forgács színpadra alkalmazták a regényt, a munkába az eredeti mű kezdetektől hű és kitartó „pótapukája”, Müller Péter Sziámi is bekapcsolódott, s hamarosan lélegzetelállító dalszövegek sorával keltette életre a történetet.
forrás: librarius.hu
Képek a próbáról: