A kurzus célja áttekinteni, hogy az irodalom és a politika milyen kölcsönhatásban voltak egymással a 20. században. A műveket három csoportba osztottuk: a tűrt (ellenálló irodalom), a tiltott (egy ideig betiltott könyvek) kategóriáira, illetve azokra, amelyek a politika szolgálatában álltakés forradalmi átalakulásokat eredményeztek.
Előadók: Dr. Botos Máté és Dr. Kőszeghy Miklós
„Forradalmi könyvek”, amelyek hatottak a társadalomra és a politikára
Javasolt irodalomjegyzék:
A Könyvtári beszélgetések előadássorozat keretében október 30-án Mucsi Zoltánt, a rendkívül népszerű Jászai Mari-díjas színészt láttuk vendégül. Mucsi Zoltán idén több jubileumot is ünnepel: ez évben hatvan éves, és negyven éve, hogy a pályáján elindult. Az utóbbi években az internet sztárja lett, köszönhető ez annak a számos videónak és klipnek, amelyeket olykor legendás párosuk másik tagjával, Scherer Péterrel forgattak. Esztergomban pünkösdkor a Comedium Corson láthattuk A fajok eredete című darabban.
Kovács, népi iparművész, a Héphaisztosz Kft. tulajdonosa. Esztergomban él és dolgozik.
1938. március 23-án született, két fia (Tamás – 1963; szemész szakorvos és György – 1970; vállalkozó) és négy unokája van.
Iskoláit Esztergomban végezte. A Bottyán János Műszeripari Technikumban 1958-ban tett érettségije után sorkatonai szolgálatot teljesített. 1961 és 1978 között a Labor MIM-ben dolgozott termelési ügyintézőként, majd 1978-tól önálló vállalkozásba kezdett.
2017. október 20-án a Helischer József Városi Könyvtárba látogatott Medveczky Ádám karmester, aki a Zeneakadémián tanít, és az Operaházban vezényel. 5 évvel ezelőtt Simon Erika: És mégis megszólal a pálca címmel riportkönyvet írt róla.
Október 16-án a Helischer József Városi Könyvtár vendége volt Szinetár Miklós, a most 86 éves Kossuth-díjas rendező. A pesti Bérkocsis utcában nőtt fel, ahogy ő fogalmazott: egy sarokra a Nemzetitől. Budapest ostroma alatt, 1944-ben a Vörösmarty utca 57.